2009. július 31., péntek

Hajdú Levente - A képzelet szárnyán




Egy fájó sóhajtásban száll le ma az este,
Gyűrött felhők között lopakodva jár.
Ezüstös szürke ködruha a teste,
Sóvárgó reménnyel valakire vár.

Bolyongok mélán egymagam az úton,
Törékeny álmokat vonszolok csupán.
Ma este elhalkult minden hang a húron,
S én szaladok egyre az álmaim után.

Feléd taszít most minden gondolat,
Sárgult emlékekből hálót szőtt a múlt.
Csak a csend suttogja egyre hangodat,
S tenyerem üres, mely arcodhoz simult.

Tegnapok tűnt fénye átsodort a mába,
Minden derűs óra bennem megfagyott.
Kereslek a hajnal vörös bársonyában,
S minden alkonyatban, de te nem vagy ott.

Egy fájó sóhajtássá szelídült az álom,
Melyet a szellő ma nekem suttogott.
Most szélfútta jeges hómezőkön járok,
S dérlepte emléked régen megkopott.

Néha visszajár még ez a régi ábránd,
S rügybontó zsongássá festi át a tájat.
S én a képzeletnek lepke-könnyű szárnyán -
Mint szabad sólyommadár - repülök utánad.



2009. július 2., csütörtök

Kezek tánca



Nem hallanak és nem beszélnek
nincs más, csak játéka a kéznek
- a mozdulat -
nem kellenek szavak
és mégis érted
vagy inkább: érzed
pillangók tánca
ezer kézen
hajlongó nád a szélben
beszédes, csillogó szemek és
kezek - kezek - kezek
néma a száj most
nincsenek szavak
mindent elmond
a mozdulat...

Ametist


( a verset ihlető videó)

Forrás: Poet.hu

2009. július 1., szerda

Dobos József - Elszalad az élet



Mint a hős, ki
megtalálta kincsét
s most ül felette
lesi szótlanul,
tudja jól hogy
megvehetne bármit,
de lelkében a
kétség harca dúl.

Így szalad el
mellettünk az élet,
rohanunk a
kincseink után
és mikor már
birtokunkban tudjuk,
nem teszünk mást,
nézzük ostobán.


Forrás: Poet.hu

Hiba történt a modul működésében