2012. április 7., szombat

Stiller Kriszta: Dal



Tapintható vagy, de mégse,

mint az isten szívverése.
Mély szemed hűs tölgyek odva,
szeress mindig fogvacogva.
Őrjíts lassan, mint az álom,
szálljunk együtt pókfonálon.
Két karod tűz, könnyű paplan.
Legyél csend. Kimondhatatlan.
Kettőnkből most egy lehet: mi.
Szökjünk el egymást szeretni.





Nincsenek megjegyzések: