2011. február 17., csütörtök

Mudra Csaba - Ködfüst



Rám tette kezét az álom
hideg volt az ami felrázott.
Tettem a tűzre, lángot kértem
kaptam annyit, hogy a tegnapokat
meleg füsttel együtt a kéményen át
az égbe küldte.
Belépett a vidám léted, nevetésed
vártam már, rossz kedvem elűzted
kockás mezőn terítettél,
bele gömbölyödtem, mint magzat
ki megszületni nem akar,
maradtam volna még.
Köddé válok, de újra felszállok
ha rám teszi a kezét az álom
meggyűrt pokróc az élet
de betakarózom vele.
A holnapot így várom..



Forrás: Poet.hu

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében