Csöndben ülök
az ablak előtt
kint rohan a világ... és ma
Benned is...
elbájolt szememben
képek peregnek
csók-ölelés
buja látomás
az időnek könyörög
kiszáradt ajkam
érzem
pattanni készül
a csönd és
feszültség
uralja a levegőt
de én ma
nem állok szóba
az idővel
ezért
keresek benned
egy csendes zugot
s bekucorodom
moccanatlan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése