Egy asszony élete Jól van, kicsim, nincsen semmi baj.(Szaggatott monológ) Anyu itt van és csendben betakar. Már nem is fáj. Mondjak egy mesét? Nézd, már ez ég is lecsukja szemét. * * * Kész van a leckéd? Akkor rendben van. Ne haragudj, de Anyu most rohan. Itt a tiszta ruha, készül az ebéd. Kitakarítok. Majd elmegyek eléd. * * * Rettentő, eltörted a poharat! Nézz körül: az egész szoba szalad, szanaszét hagytad a koszos zoknikat! Az ember itt ezerfelé szakad! * * * Mi lesz így belőled, ha nem tanulsz? Csúnyán beszélsz és el sem pirulsz... Fel sem vesznek majd az egyetemre! Ránőttél teljesen a fejemre! * * * Igen... Csinos... Komolyan gondolod? Értem... Nagyon jó, ha a kezét fogod. De elég jó hozzád? Korai még... Ne siesd el... Lehet még épp elég. * * * Szerbusztok! Végre eljöttetek. Petike remélem nem beteg. Köszönöm jól. Csak csendesen. Az ember már sokat pihen. * * * Ki az? Jött valaki... Hol a szemüvegem? Elfelejtettem... Fáj... Igen. Elmúlik: minden. * * * Nyugodjék békében. | ||
Marie Marel - Poet.hu (2009. április 9.) |
2009. május 10., vasárnap
Marie Marel - Egy asszony élete
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése