Lágy dallam kél a nyáresti szélben.Terólad dúdolnak a fák...
Dús lombjukba bújtatva szerényen
Egy régi szép melódiát...
***
Alattuk ülve hallgatom csendben
S tudom, hogy hozzám szól a dal...
Érezlek téged, itt vagy szívemben;
Szerelmed felgyújt, felkavar...
Előttem állsz. S fénylő szemeidben
Látom a lenyugvó napot...
Üzen, hogy soha el ne feledjem
A veled töltött tegnapot...
Két szép karod ölelésre tárod;
És én közéjük bódulok...
Ajkad kinyílik, csókomat várod;
S én újra csak tiéd vagyok...
***
Milyen csodás e szép nyári este...
Elhalt a dal, elállt a szél...
De Te itt maradtál mindörökre
Szívem most már csak érted él...
Forrás: Poet.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése