2009. február 24., kedd

Zágonyi Mónika : Őrzöm


Őrzöm a reggeli táj titkos mosolyát. Tüneményes
hajnali sóhaj a köd; gyorsan elillan a Nap
fénye miatt. Falevél hullik halkan. Örömükben
harmatot sírnak a fák, s lágy ölelésbe zuhan
kérges testük az ággal. Vágyakat hordoz a felhő,
s élni szeretne az élet szerető anya hű
szíve alatt. Ahogy egy fűszálat ringat a szellő,
ringat a kéz is az áldott születése után.

Photobucket

(...a szerző kisbabája születését örökítette meg ilyen csodálatos formában... :D)




Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében