2009. december 2., szerda

Jáger László - Vetkőznek már az őszi fák




Vetkőznek már az őszi fák
didergő téli nászra
mézcsöppként ragyog fönn a Hold
valószínűtlen látomása

Sötét küllő a hegy mögött
volt ködök titkait rejti
hogy holnap patak vize légy
felhőként kell ma megszületni

Gúnyos kacaj: az őszi szél
tépett venyigék között nyargal
fürtök helyett lehullt szemek
hiányodért nem vigasztal


Forrás: Poet.hu





Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében