Kónya Gábor - Lennék

Lennék, mert lenni kell
valaminek: köd -
messzeséget záró.
Lennék eső -
hideg, szemerkélő,
vagy fázós reggelek
kabáttépő szele.

Lennék - bár lennem
nehéz, mint ágnak
a jég - avar ha ég
füstje. Fulladva,
lihegve súgd nevem!
Mondd csendesen:
"viharom légy".

Lennék felhő - készülő
orkán jele az égen,
majd lennék vihar:
tombolva pusztítanék,
ám kérned elég
és a fákat
csokorba tépem.

Lennék hó - tiszta,
csillogó - ha vakítana,
söpörj el, mintha
sohasem hulltam
volna eléd. Lennék
dér - abszintkék
álmod dermesztője.

Vagy lennék fagy;
az ablakra írt mozdulat
- egy jégvirág csupán -
és minden tél után
talán jön tavasz,
mikor a rügy fakaszt
pár buta kis csodát.

(SajnosNem)

Forrás: Poet.hu