B. Szabó Károly - Miattad

maradok mert voltál
s maradsz mert vagyok
így lettünk akaratlan
hallgatag csillagok
kopottan is fénylő oltár
hamvaiban égő zsoltár
porladó égi neszek

miattad voltam minden
mi valaha leszek

B. Szabó Károly - Réveteg

Arcodon simít kezem.
Közeledre emlékezem,
távolod ha fáj, ha sajog.

Mert nélküled csak árny,
papírra hullt magány,
tétova torzó vagyok.